április 08, 2010

Szendrey Júlia Petőfi Sándornak

" Én, megvallom, hogy szeretem önt, jobban , mint bárkit; de én nem merek bízni magamban, hogy azt érezni fogom később is, midőn többszöri összejövetelünk és kölcsönös megismerkedésünk tán oly színben fog egymásnak mutatni, mely nem lesz arra való, hogy szerelmünket megerősítse. És, ha éppen való az, amit egy író mond, hogy : nincs szerelemnek hatalmasabb gyilkosa, mint a megszokás. Ez engem elrémít, mert inkább távol egymástól egy vágyteljes életet, mint közömbösséget egymás mellett ! Azért nem kötöm még most le magam, nem ígérek semmit, csak azt mondom, hogyha eljő ön tavasszal s mindketten úgy érezzük, magunk iránti kötelességnek tartom egymásban keresni fel jövendőnk boldogságának alapját, de nem csak azon boldogságét, mely tán addig, míg a szerelem első mámora tart, hanem egy egész élet boldogságát "

0 megjegyzés:

 
Blogger design by suckmylolly.com - background image by Wagner Campelo