augusztus 31, 2010

az utolsó tangó

Az utolsó évem következik a gimnáziumban. Ma elgondolkodtam rajta, hogy 12.-es leszek. Amikor kisebb voltam, folyton megbámultam őket. A lányok magasak, csinosak és tökéletesek voltak. Jó érzés öntött el, ha az én jövőmre gondoltam.
Tessék. Én is a 18. élet évemben vagyok. Elvileg pont olyan vagyok, mint akkor ők. Mindig rácsodálkozom arra, hogy felnőttem.
Hiszen nem elég az, hogy hajnali 4kor járok haza, vagy hogy annyit ittam, amennyit már egy férfi sem szégyellne.
A felelősség, az hiányzik belőlem. Még félelemmel élek. Félek felhívni valakit telefonon, vagy ajtót nyitni a postásnak. Még most is sokszor elbújok ha vendég jön, vagy izgulok amikor beszédet kell tartanom.
Ez a felnőttség még nem jött el. Viszont nagyon akarom. Nem arról van szó, hogy önálló vagyok, magamra főzök, egyedül élek egy nagyvárosban és azt csinálok amit akarok. Szeretném ha ez a félelem már elmúlna, és én is érett magabiztos nő lehetnék.

2 megjegyzés:

lanu írta...

Az hogy ezt megláttad és küzdesz már önmagában egy hatalmas lépés ;-)

DoraVogue írta...

Szia, ne haragudj, hogy ide írtam, de most már kíváncsivá tettél Palvin Barbi Bartátok közt-ös szereplését illetően, nem tudom, át tudnád esetleg másolni a kép vagy oldal linkjét a blogom egyik kommentjébe, ha szépen megkérlek? Esküszöm, nem hallottam még erről, de nem hiszem, hogy főbb szrepet játszott volna, bár lehet ő volt Magdi néni eltitkolt unokája... Na mindegy, előre is köszi!

 
Blogger design by suckmylolly.com - background image by Wagner Campelo