május 30, 2011

hír

Nem kaptam ösztöndíjat Berlinbe.

május 29, 2011

álmok

Nem hiszek az esti álmokban. Rájöttem, hogy leggyakrabban olyan elemeket tartalmaznak, amik éppen mozgat minket, vagy a mindennapjainkat.
Vannak azonban olyan álmaim, amik mély nyomot hagynak bennem. Biztosan azért, mert arra vágyom, igazak legyenek. Reggel amikor felkelek, a rózsaszín köd eltűnik, és ott maradok az ágyamban, egyedül néhány halvány emlékkel. Bevallom, képes vagyok utána napokig rosszul érezni magamat. Hiányérzetem támad, mintha egy karnyújtásnyira lett volna minden, én pedig nem értem el.
Ma szintén így keltem. Borzasztó mennyire nem találom miatta a helyem.

május 27, 2011

poshadt

Ez a szám ma valamiért valami teljesen újat hozott ki belőlem. Vonz az ismeretlen, kalandokra vágyom, valamilyen teljesen új életvitelre. Szeretnék lelépni a kitaposott ösvényről, mellékút okon járni új emberekkel. Szeretnék több időt nyerni, élvezni az élet minden szépségét. Szeretnék különleges dolgok részesévé válni. Vágyom egy kis spirituszra, svungra. Stílusra.
De még mindig leköt Anglia kapitalizálódása!

május 23, 2011

rajt

Egy ideje lelkes nézője vagyok a Glee c. sorozatnak. Először szokásos amerikai giccsnek tűnt, ám ha jól belemélyedsz, rájössz mi az üzenete.
Én nem rég jöttem rá, hozzám miként szól. Sosem tudtam magamat elfogadni olyannak, mint amilyen vagyok. Nem volt önbizalmam, mert hamar lerombolták. Ez az életem minden területére kihatott. Voltak ugyan sikereim, de mindig is féltem a csalódástól. Nehezen álltam a lábamra, ha elestem. Azonban ennek véget vetek. Meg fogom tanulni, hogyan érezzem magam jónak, értékesnek. Meg akarom ismerni a határaimat, és túl akarok lépni rajtuk. Amint vége lesz a júniusnak, úgyis szabad ember leszek. De ebben az egy hónapban bizonyítanom kell saját magamnak, és a külvilágnak is. Ez lesz a jel.
Készen állok a változásra! Ideje kezembe vennem a sorsomat.

május 22, 2011

szünet

A középiskola egyfajta biztonságot ad. Mégis mindenki, ahogyan én is, menekül onnan. Pedig amíg odajársz, nem kell törődnöd a jövővel. Bármi is lesz, tudod, hogy másnap reggel felkelsz, és elmész az iskolába. Egyfajta értelmet ad a napjaidnak, tudod miért kelsz fel és mit csinálj. Ha hibázol, a legrosszabb amitől tarthatsz, az a szüleid rosszalló véleménye.
Az iskolában nem vagy egyedül. Ott még érezheted, hogy valaki törődik veled, még ha csak annyira is, hogy valamit a fejedbe verjenek. Én is sokszor hittem azt, hogy a gimnáziumnál csak jobb lehet. Hiszen borzalmasan unalmas tud lenni annak, aki tudja mit akar később csinálni.

Most mégis, úgy érzem, jót tenne az akkori felhőtlen létem. Szeretnék egy kis időd, legalább egy lélegzetvételnyi szünetet. Csak erre van most szükségem.

május 21, 2011

hunyd le a szemed...

...és merj nagyot álmodni!

egyetem

Kiskoromban megálmodtam magamnak egy jövőt. Most, a júniusi vizsgák előtt, a jövőm kapujában állok, és nem tudom mi lesz.
Mindig is a Corvinus egyetemre akartam menni. Mással nem vagyok hajlandó beérni. Nem azért, mert sznob vagyok. Hanem azért, mert nem olyannak születtem, akinek az ég való. Nekem a csillagok valók.
Azt akarom, hogy a legjobb dolgokban részesülhessek, hogy elismerjenek a világban, és részese legyek a dolgoknak. Olyan emberekkel akarok körülvéve lenni, akik mindezt értékelik, ugyanolyan törekvőek mint én. Magasztos helyen szeretnék élni.
Lehetséges, hogy túlontúl naiv vagyok, és ha egyetemen leszek, mindent másképp látok. Nem fognak számítani a koszos előadó termek, a nehéz vizsgák. Én is csak egy leszek a sok közül, aki hajnalokig bulizik, a próbákat meg éppen hogy átvészeli.

Mindenesetre, most nagyon jó érzés a tökéletességről ábrándozni.

ki nevet a végén?

Vannak emberek akiket megvetek. De ami azt illeti, félő, hogy így fejezem ki irigységemet. Számomra nem egy nehéz mutatvány más dolgok után vágyakozni, mint amim van; másmilyennek lenni; más életformát választani.
Lépéseket viszont nem teszek az irányukba. És miért? Mert talán csak külsőleg olyan kecsegtetőek. Talán az az élet ugyanolyan hamis, mint az enyém. Nem boldogabbak ezek az emberek, nem sikeresebbek, és nem jobb polgárok. Ők fognak pórul járni, amiért túl korán nőttek fel, amiért az életük nem állt másból, mint nem beszámítható pillanatokból.
Én építettem magamnak egy alapot, egy biztos bázist, amire később számíthatok, és amire tovább építem az életemet. Nem vagyok megfásult, begyöpösödött lány, akinek az élete csak az iskolából állt. Egyáltalán nem. De azért fontos szerepe volt ennek is.
Most a körülöttem lévő emberek érettségi eredményeit, és jövőképeit elnézve, nem is baj, hogy ilyennek neveltem magamat.
Nem árt, ha két lábon is tudok állni.

május 17, 2011

sms

Szörnyű dolog történt. Olyan rettenetes, hogy megváltoztatja talán örökre egy illetővel a kapcsolatom. Ha nem is örökre, de jó darabig. Ebben biztos vagyok. Persze, nem mondhatom el. Senki nem tudhatja.
Tehetetlen vagyok, belekeveredtem, és nem tehettem ellene semmit.
Kirohanok a világból!

május 15, 2011

káprázatos

SUPAKITCH & KORALIE - VÄRLDSKULTUR MUSEET GÖTEBORG from elr°y on Vimeo.

május 14, 2011

szerencse dolga

Mindent akarok. Méghozzá egyszerre. Nem értékelek semmit igazán, és nem tudom reálisan látni önmagam.
Hitetlen Tamás vagyok. Bele kéne gondolnom abba, hogy hányan irigyelnek olyan dolgokért, amik nekik nem adatott meg, nekem viszont igen. De én nem értékelem. Önmagamat sem értékelem. Pedig biztosan kell, hogy legyen bennem is valami szeretni való, valami különleges, valami irigylésre méltó. Csak jönnék rá mi az.
Mi az, ami nekem van, de másnak nincsen ?!

Szeretném számba venni, miért lehetek hálás. Van tető a fejem felett, van kezem lábam, tudok mozogni, nincsen halálos betegségem. Más ennek örülne, én pedig még károsítom is magamat mindenféle örömökkel.
Bár ne lennék ilyen...!

május 12, 2011

gondolat

Az egész egyetlen pillanatban dől el. De ez az egy momentum életre szóló. Nem fogsz rá emlékezni, nehogy azt hidd. Úgy érzed, a gondolat mindig is benned volt, ez nem újdonság. Pedig az.
Addig voltál normális, egészséges és szép ember. Mindaddig, amíg bogarat nem ültetnek a füledbe. Onnantól kezdve nem fogod jól érezni magad a bőrödben.
Velem is megtörtént, veled is megtörtént. Velünk megtörtént.

De mással ne tedd ezt.

május 11, 2011

felnőttem

Azt hiszem, ma ébredtem rá úgy igazán, hogy felnőttem.
Idős vagyok ahhoz, hogy rapszodikus módon felelőtlenül kövessek el butaságokat. Már nem tehetek meg dolgokat, mert abban a pillanatban kedvem támadt hozzá.
Kinőttem a gimnáziumot, a pletykákat, az ármányokat. Nagyjából megtettem mindent, amit egy fiatalkorú bűntett nélkül elkövethet. Nem szeretném részletezni, sokukra nem vagyok büszke.
Azonban már tudom, hogy ennek vége. Április 14. lezárt minden nyitott problémámat, nem kell megoldáson gondolkodnom.
Véget vetettem mindennek.

május 08, 2011

Már nekem is van egy!

 
Blogger design by suckmylolly.com - background image by Wagner Campelo