október 24, 2011

családi perpatvar

Édesapám összeveszett 6 éve egyetlen nővérével. A részletek előttem nem publikusak, csak halvány sejtésem van a dologról. Sajnálatos módon a család ezen része tőlünk 300 km-re lakik. Na már most, én 6 éve nem találkoztam az unokatestvéreimmel és a nagynénémmel.
Most, hogy egyedül lakom, egyedül utazom, elhatároztam, hogy változtatok a helyzeten, és igenis látni szeretném a családomat. Ezen a hétvégén meglátogattam őket. Én sosem voltam nagyon családcentrikus. Mindig akadtak konfliktusok, amelyeket nem voltunk képesek kezelni és a kommunikáció mint olyan kihalt a családból. Azonban a 6 év távolság még rajtam is kifogott, és igenis pityeregtem. Elmondhatatlanul jó érzés volt átölelni őket, de már csak a puszta tény, hogy látjuk egymást és beszélgetünk, leírhatatlan.
Este elgondolkoztam a dolgokon. Tudom, hogy nincsen közöm hozzá, mi a veszekedés tárgya. Az sem rám tartozik melyiküknek van igaza, ki bántotta meg a másikat. Azonban ez irdatlan nagy önzőség a részükről.
Megosztották a családot, így nem csak rájuk van kihatással az, hogy nem beszélnek egymással.
Én is sokat veszekedtem mindig is a testvéremmel, nem a legjobb a kapcsolatunk. De nem tudom elképzelni, hogy ne beszéljünk egymással. 101%-ig biztos vagyok benne, hogy egy idő után mindketten meg fogják bánni. Főleg ha - ne adj Isten - valami komoly dolog történne.

Úgy gondolom elég idős vagyok ahhoz, hogy leüljek beszélni erről Édesapámmal. Bár, ki tudja, lesz-e elég bátorságom hozzá.

0 megjegyzés:

 
Blogger design by suckmylolly.com - background image by Wagner Campelo