március 10, 2012

változom

Eddigi életemben egyetlen dolog foglalkoztatott úgy különösképpen; a szerelem. Ez is azért, mert kimaradt. Érdekelt, hogy miért. Rengeteg magyarázatot kitaláltam rá. A kreativitásom eléggé a távolba nyúlik. Szinte mindenkinek más választ adtam, ha a szerelemről kérdezett.

A legőszintébb válaszomat megtartottam magamnak. Félek. Tényleg félek tőle. Mi történik, ha más ember leszek miatta? Elveszíthetem mindenemet, amim eddig volt? A személyem egy darabját odaadom valakinek? Soha semmi nem lesz már a régi? Nem tudom. De ezek a kérdések mindig is felzaklattak.
A bátortalanságomat fokozta a környezetemben élő emberek is. Szeptember óta több számomra nagyon fontos ember vesztette el azt akit szeret. Mindegyik fájdalmas és tisztességtelen elválás volt. Én ebből nem kérek. Nem akarok megalázott lenni, sem megalázni valaki mást.
Néztem ma a New Girl legújabb részét. Volt benne egy nagyon jó mondás: semmibe sem vágok bele, aminek tudom mi lesz a vége. Én tudom mi lenne a szerelem vége. Akkor meg minek kezdjek bele? Nem értem.
Persze most jönne a hihetetlen rész, hogy szerelmes lettem. De ez nem volna igaz, ezért erről nem kell beszélnem. Viszont kezdem magam szoktatni a gondolathoz, hogy velem is megtörténhet. Talán nem is olyan sokára...!

0 megjegyzés:

 
Blogger design by suckmylolly.com - background image by Wagner Campelo