illendőség

Ma az illendőség határait feszegetem

Pénteken összefutottam,majd órákat töltöttem egy régi baráttal az őskorból. Jó ideje nem láttam,talán október elején vagy szeptember végén láthattam utoljára. Megbeszéltük,hogy vasárnap együtt elmegyünk moziba. Gondoltam majd felhív szombaton,hát nem hívott.Vasárnap sem hívott. Mire rászántam magam,hogy felhívom én. Kinéztem mikor vetítik az ominózus filmet, pont jó is volt. Mire ő azt válaszolja, nincsen kedve majd máskor. Igaz az egész az ő ötlete volt, és én mentem bele a mozizásba mégis ő mondja le. Ezen nem húzom fel magam,hiszen van ilyen. De vajon nem lett volna illendőbb azt mondani,hogy hamarabb utazom vissza az egyetemre, vagy mégsem érek rá, elfelejtettem hogy más programom van esetleg nem érzem jól magam. De ezek helyett azt kapom, nincs kedvem. Honnan kéne tudnunk,mikor viselkedünk illetlenül és mikor bántunk meg másokat. Esetleg az illendőség határait mindenki máshogyan tolja ki? Indivídumságunk tetteink illendőségében is rejtőzik? És hol van az az óriási illendőségi lexikon? Hol tudunk illemet tanulni? Léteznek még illemtanórák?