"Micsoda vakmerő dolgot tervezek, és közben ilyen ostobaságoktól rettegek! - gondolta különös mosollyal. - Hm...így van az...kezünkben tartjuk sorsunkat, és minden kicsúszik a markunkból, csak azért, mert gyávák vagyunk...Igen, ez alapigazság....Érdekes, hogy mitől fél a legjobban az ember: az új lépéstől,az új,lényeges szótól. Különben...nagyon is sokat okoskodom. Azért nem csinálok semmit,mert okoskodom. Bár... talán nem is így van,azért okoskodom,mert nem csinálok semmit. Most az utóbbi hónapban szoktam rá, mert naphosszat csak heverek az odúmban, és elmélkedem...sok semmiről. Minek is megyek ma oda?Hát meg tudom én tenni...azt? Hát komoylan gondolom? Eh,dehogyis. Képzeletemet mulattatom vele. Játszom.Ez az:játék"
október 11, 2009
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése