a végtelen lehetőségekről

az ember egész éelte arról szól,hogy keresi az útját, állítom nagybölcsen tizenhat évesen , forrásom pedig amerikai siker filmek. Gratulálok Nina ismét. De azért próbáljuk ki,hátha működik. Előszőr tizenévesen próbálunk beilleszkedni a világba. Régebben sosem gondoltam volna,hogy én is oylan tinédzser leszek,aki annyi problémával küzd. Nyílvánvalóan ezeket a pici dolgokat annyira feltudjuk angyítani,hogy amgunk is elhiosszük,és normálisnak tartjuk,hogy szenvedünk a szerelemtől,az iskolától,a családtól,a barátoktól, és a csalódásoktól. És márha bele-bele is törődünk,hogy ez az éelt rendje,megérteni sosem fogjuk tudni őket. Azzal,hogy keressük a helyünket a világban, különböző emberekkel,különböző dolgokat,különböző helyen és különböző módon műveljük. De vajon itt, a végtelen lehetőségek városában mennyire végesek az előbb említett szempontok?És mért vágyunk el ebből a városból egy másik végtelen lehetőségek városába,abban a hitben reménykedve,hogy a végtelen határait eltolhatjuk még távolabbra?