Ma végérvényesen is elballagtam. Búcsut vettem a 8 évig tartó gimnáziumtól.
Végül elvállaltama beszédet. Így utólag örülök a döntésemnek. A többi beszédtől eltérően az enyém szeméyles hangvételű volt, igyekeztem az osztályunkra koncentrálni.
Itthon mindenki kikelt magából, nagy banzájt rendeztek. Hihetetlen érzés volt, hogy végre egy nap csak rólam szólt, és minden körülöttem forgott.
április 30, 2011
ballagás
április 29, 2011
szerenád
Eljött életem utolsó gimnazista napja. 8 éven keresztül jártam ugyanabba az intézménybe.
Minden hétköznapomat ugyanazokkal az emberekkel töltöttem. Együtt nevettünk, együtt örültünk, együtt szomorkodtunk. Együtt nőttünk fel.
Hova tűnnek ezek az évek? A reggelek az iskola előtti Széchenyi téren? Soha többet nem ülünk az osztálytermünkben ugyanúgy mint eddig. Nem keressük egymást a folyosón, nem megyünk többet a büfébe.
Elmúlt.
Az az érzésem, nem készültem fel rá.
Nem szerettem az iskolámat, sőt az egész osztályunk a szó szoros értelmében gyűlölte. Én ehhez hozzá voltam szokva, sőt vártam is a mai napot.
De nem hittem volna, hogy ilyen nehéz lesz.
Véget ért.
április 27, 2011
április 26, 2011
április 23, 2011
április 21, 2011
18
Szombaton tartottam a 18. születésnapomat. Ne várjatok semmilyen menő parti képet, ugyanis illuminált állapotban nem vagyok éppen fotogén (talán még józanul sem).
Viszont istenien éreztem magam. Drága barátnőm berendelt 6 órára Sopronba. Elmentünk pezsgőt venni, meg fagyiért, sütiért, buborékfújóért és kiültünk a sörházdombi kilátóba. Kaptam éneklést, koccintást. Az volt ott A tökéletes pillanat. Eszméletlenül boldog voltam.
A nagy bulimra eljött mindenki aki számít nekem. A társaság kissé vegyes volt, házigazdának pocsék voltam, de ez legyen a legkisebb problémám!
április 07, 2011
körhinta
Az igazság az, hogy beteges szeretetem van a körhinták iránt.
Nem tudom megmagyarázni miért. Mesebeliek, romantikusak, de valóságosak egyben. Hiszen ha felülsz a körhintára, utána nehéz leszállnod. Csak forogsz, forogsz. Minden gyorsabban mozog. Egyedül ülsz a körhintán. Senki sem fogja a kezedet, hogy ne félj.
Viszont, amikor a lábad újra a talajt éri, könnyen előfordulhat, hogy van kibe kapaszkodnod, mikor elszédülsz.
Én sajnos jó ideje a körhintán ülök. Egyedül, magányosan. És már nagyon unatkozom...
április 06, 2011
április 03, 2011
zene
Az volt az érzésem, hogy lassan több zenét és képet rakok be, mint szöveget. Így aztán megújítottam a mixiPodot, ha van kedvetek, hallgassatok bele!
április 02, 2011
pokol
Viccen kívül, az érettségi engem kikészít. Hónapok óta próbálom magam felkészíteni az emelt törire, de egyre inkább azt érzem, nem tudok semmit.
Olyannyira félek, hogy hajnalokig fenn vagyok, mert nem tudok elaludni. Enni sem tudok rendesen, folyton görcsben áll a gyomrom.
Az állandó fáradtságtól fáj a fejem, bűntudatom van, ha mást csinálok a tanulás helyett.
Megpróbáltam magam kikapcsolni egy kis időre, és gyűrűgyártásba kezdtem. Sikerült 5 db-ot elkészítenem, kicsit meg is könnyebbültem tőle. Épp ezért péntek este 6-tól szombat reggel 10ig aludtam.
Hála az égnek...!
Semmi különlegesség nincsen bennük, de nekem tetszenek.