augusztus 20, 2011

A kislány és a cigaretta

A felnőttkor volt a horizontunk és az ideálunk. A gyermekkor szigorú szabályoknak engedelmeskedett; hosszú éveken át úgy éltünk, mint a szabadulást váró rabok. A vakációk az önállóság múló érzetét hozták, a világ végtelen nagyságának sejtelmét, amely a tanévkezdet után hamar szertefoszlott a száraz levelekkel borított, szűk iskolaudvaron. Amikor kicsi voltam, hallgatnom kellett, engedelmeskednem, tanulnom, és legfőképpen, türelemmel várnom, hogy befogadjon a "nagyok" világa. Kamaszként a várakozás türelmetlenebbé, fájdalmasabbá, határozottabbá vált. Lassan araszoltam előre: első cigaretta, első zsebpénz, első buli, első csók... egyre azt a napot áhítva, amikor elkezdődik a nagykorúságnak nevezett, valódi élet. Mint minden kölyök, én is ezt a paradicsomot kémleltem, ahol majd eltűnnek a tilalmak, ahol az ember majd szabadon választhat és cselekedhet.

(Benoit Duteurtre)

0 megjegyzés:

 
Blogger design by suckmylolly.com - background image by Wagner Campelo