hír

Nem kaptam ösztöndíjat Berlinbe.

álmok

Nem hiszek az esti álmokban. Rájöttem, hogy leggyakrabban olyan elemeket tartalmaznak, amik éppen mozgat minket, vagy a mindennapjainkat.
Vannak azonban olyan álmaim, amik mély nyomot hagynak bennem. Biztosan azért, mert arra vágyom, igazak legyenek. Reggel amikor felkelek, a rózsaszín köd eltűnik, és ott maradok az ágyamban, egyedül néhány halvány emlékkel. Bevallom, képes vagyok utána napokig rosszul érezni magamat. Hiányérzetem támad, mintha egy karnyújtásnyira lett volna minden, én pedig nem értem el.
Ma szintén így keltem. Borzasztó mennyire nem találom miatta a helyem.

poshadt

Ez a szám ma valamiért valami teljesen újat hozott ki belőlem. Vonz az ismeretlen, kalandokra vágyom, valamilyen teljesen új életvitelre. Szeretnék lelépni a kitaposott ösvényről, mellékút okon járni új emberekkel. Szeretnék több időt nyerni, élvezni az élet minden szépségét. Szeretnék különleges dolgok részesévé válni. Vágyom egy kis spirituszra, svungra. Stílusra.
De még mindig leköt Anglia kapitalizálódása!

rajt

Egy ideje lelkes nézője vagyok a Glee c. sorozatnak. Először szokásos amerikai giccsnek tűnt, ám ha jól belemélyedsz, rájössz mi az üzenete.
Én nem rég jöttem rá, hozzám miként szól. Sosem tudtam magamat elfogadni olyannak, mint amilyen vagyok. Nem volt önbizalmam, mert hamar lerombolták. Ez az életem minden területére kihatott. Voltak ugyan sikereim, de mindig is féltem a csalódástól. Nehezen álltam a lábamra, ha elestem. Azonban ennek véget vetek. Meg fogom tanulni, hogyan érezzem magam jónak, értékesnek. Meg akarom ismerni a határaimat, és túl akarok lépni rajtuk. Amint vége lesz a júniusnak, úgyis szabad ember leszek. De ebben az egy hónapban bizonyítanom kell saját magamnak, és a külvilágnak is. Ez lesz a jel.
Készen állok a változásra! Ideje kezembe vennem a sorsomat.

szünet

A középiskola egyfajta biztonságot ad. Mégis mindenki, ahogyan én is, menekül onnan. Pedig amíg odajársz, nem kell törődnöd a jövővel. Bármi is lesz, tudod, hogy másnap reggel felkelsz, és elmész az iskolába. Egyfajta értelmet ad a napjaidnak, tudod miért kelsz fel és mit csinálj. Ha hibázol, a legrosszabb amitől tarthatsz, az a szüleid rosszalló véleménye.
Az iskolában nem vagy egyedül. Ott még érezheted, hogy valaki törődik veled, még ha csak annyira is, hogy valamit a fejedbe verjenek. Én is sokszor hittem azt, hogy a gimnáziumnál csak jobb lehet. Hiszen borzalmasan unalmas tud lenni annak, aki tudja mit akar később csinálni.

Most mégis, úgy érzem, jót tenne az akkori felhőtlen létem. Szeretnék egy kis időd, legalább egy lélegzetvételnyi szünetet. Csak erre van most szükségem.

hunyd le a szemed...

...és merj nagyot álmodni!

egyetem

Kiskoromban megálmodtam magamnak egy jövőt. Most, a júniusi vizsgák előtt, a jövőm kapujában állok, és nem tudom mi lesz.
Mindig is a Corvinus egyetemre akartam menni. Mással nem vagyok hajlandó beérni. Nem azért, mert sznob vagyok. Hanem azért, mert nem olyannak születtem, akinek az ég való. Nekem a csillagok valók.
Azt akarom, hogy a legjobb dolgokban részesülhessek, hogy elismerjenek a világban, és részese legyek a dolgoknak. Olyan emberekkel akarok körülvéve lenni, akik mindezt értékelik, ugyanolyan törekvőek mint én. Magasztos helyen szeretnék élni.
Lehetséges, hogy túlontúl naiv vagyok, és ha egyetemen leszek, mindent másképp látok. Nem fognak számítani a koszos előadó termek, a nehéz vizsgák. Én is csak egy leszek a sok közül, aki hajnalokig bulizik, a próbákat meg éppen hogy átvészeli.

Mindenesetre, most nagyon jó érzés a tökéletességről ábrándozni.